/ A közvetlen kommentelés
fejlesztés alatt, addig emailben küldhetők
kommentek. /
5
év alatt megteremthető a magyar jólét gazdasági alapja
Ennél jobban nem lehet megfogalmazni, amit sok magyar ember
érez,
mint a felvezető írásban olvashat: " Ma sok magyar ember fejében ott a
kiűzhetetlen gondolat: mi
miért
nem vagyunk képesek arra mint az osztrákok? Most minden összejöhetne és
szinte semmi nem sikerül. Szabadok vagyunk, függetlenek, a világ
legerősebb katonai védőernyője nyújt biztonságot számunkra. Tagjai
vagyunk az európai elitklubnak, elérhető számunkra az EU 530 millió fős
piaca, ám a jólét vonatkozásában semmit nem jutottunk előre, sőt.
Pedig most minden adott hozzá. Minden adott hozzá, hogy gyorsan
eljussunk oda, abba a helyzetbe, amiről annyit álmodoztunk. Minden adott hozzá,
hogy elérhető legyen az, hogy hasonló jólétben élhessünk mint
a szomszédaink Ausztriában. "
Miért csak itt
tartunk, hiszen tizszer annyi pénzt kaptunk a fejlesztésre, mint
amennyiből az osztrákok megcsinálták?
Döbbenetes
ez a pénzszórás, ami itt megy!
A magyar történelem eredményt nem hozó legnagyobb pénzszórása folyik,
de úgy, hogy a jólétnek nyoma sincs. Ez lehet majd a magyar történelem
legnagyobb kudarca.
Ennyi pénzből
komplett gyárakat finanszírozhatnánk. Ennyi szétosztott pénzből
megfinanszírozhatnánk olyan gyárak teljes létesítését mint például a
TESLA vagy hasonló elktromos autógyár. Valahol olvastam,
hogy
már 50 ilyen gyár létesítésére elég pénzt osztogattak szét, de
gazdasági növekedés és költségvetési bevétel még annyi se lett mint
amit egy gyár hozott volna. Az csak a régi külföldi pénzből
épült
autógyárakból van. Miért
nem
ajánlja fel a kormány, hogy teljes mértékben megfinanszíroz ilyen
gyárakat, akár más téren is, vegyi vagy egyéb téren, ha idetelepülnek.
Jóval értelmesebb lenne, mint szétosztogatni, barátok vagy akár nem
barátok között tízezer milliárdot.
Itt állunk
átverve, becsapva, kisemmizve. A rendszerváltáskor azt
mondták, hogy itt is olyan jólét lesz mint az osztrákoknál, csak
türelem. Pár évvel később azzal jöttek, hogy ha lenne pénz hozzá meg
lehetne csinálni, de nincs forrás. Aztán lett forrás, hatalmas uniós
támogatást kaptunk a felzárkózásra. Erre azt mondják, a pénzt el kell
költeni, de mégse lesz jólét belőle, mert nem lehet megcsinálni. Mi nem tudjuk megcsinálni.
Az osztrákok meg tudták csinálni. Nem igaz, hogy nincs olyan
ember Magyarországon, aki nem tudna tervet csinálni a jólét
mgteremtésére és ne tudná levezényelni a megvalósítást. Ha ezt
elismernénk, kimondanánk azt, hogy sokkal kevesebbek vagyunk mint az
osztrákok, mert ők kevesebb pénzből is megcsinálták. Ez
már nemzeti önérzet kérdése. A magyarokat nem lehet rávenni arra, hogy
lemondjanak a jólétről.
35 Mercedes
gyár megépítéséhez elég uniós pénz ment pocsékba Magyarországon, ezért
nincs jólét. Működnek a magyar reformok, jobban
teljesítünk? Hát 35 Mercedes gyár árából egyet nem tudunk felmutatni,
egy Mercedes gyár teljesítményét és árbevételét nem tudjuk kimutatni,
pedig 35 gyár árát osztották ki pályázati úton? Hol van belőle a
gazdasági növekedés, hol van belőle a költségvetés bevétele? 35 gyár ára ment a pocsékba?
Egy gigantikus kudarc az egész, és ezt fényezik ennyire a
propagandával!
Az egy dolog, hogy a politika hülyének nézi a magyar embert,
de az, hogy a magyar emberek pénzét eljátsszák, eltapsolják
hülyeségekre, az mindennek a teteje. Senki nem szól ám nekik, hogy az nem a sajátjuk, hanem a
nemzet pénze. Baloldali és jobboldali politikusok egyformán arról
győzködik a népet, hogy itt nem lehet jólétet csinálni. De
akkor meg mire verik el a rengeteg uniós pénzt? Kinek adják, ha nem a
fejlődésre, fejlesztésre? Nem lehet jólétet csinálni, mintha a magyarok
tök hülyék lennének, az osztrákok meg gógyésak, aki meg tudják csinálni
a jólétet. Nyugodjunk bele, hogy marad a nyomor, de a pénzt ami a
jólétre van a politika lenyúlja. A magyarok önmagukat
mentenék meg, ha a következő választáson nem erre a kudarcos politikára
és esztelen pénzszórásra szavaznának.
A téma a
jólét, amihez most annyi uniós pénz van, hogy a kormány nem tudja
elkölteni. Mert nem arra adja, ami eredményt hozna.
Már a szocik 8 évnyi kormányzása alatt is a kapacitások növelését
támogatták, holott piac, kereslet meg nem volt az értékesítéshez. Az elmúlt tíz évben több
ezer milliárd ment el olyan fejlesztések támogatására, hogy többet
termeljenek, többet szolgáltassanak. csakhogy ennek nem volt piaci
alapja, mert nem volt hozzá kereslet, így meg kidobott pénz lett.
A mi pénzünk, amit mi fizettünk adóban és amit mi magyarok kaptunk az
EU-tól. Sok helyen csalhattak, de sok helyen tényleg létrejött a plusz
kapacitás, de nincs kihasználva. Ha azt a kapacitás sikerülne
kihasználni, amire pályázati támogatást adtak, már 100 %-al nagyobb
lenne a GDP, dupla bérek, dupla nyugdíjak lennének. De így csak
kidobott pénz. Meg
kellene próbálni a bmodelles trükkel piacot, keresletet szerezni ezekre
a kapacitásokra, hogy valami hasznosuljon az így eltékozolt pénzből,
ami közpénz volt.
Ahhoz, hogy
jólét legyen, kell egy gazdasági alap. Az most nincs meg.
A gazdasági alap megteremtéséhez fejlesztés kell. A fejlesztéshez meg
terv és pénz kell. Most itt az látszik, hogy van terv és van pénz is
dögivel. Arra panaszkodnak, hogy időben nem tudják lehívni
és elkölteni a sok uniós támogatást. Akkor meg mi a probléma? Ja, hogy a politika szerint itt nem
kell, mert nem lehet jólétet teremteni? Miért nem? Másképp, más szándék szerint
akarják elosztani az uniós pénzt? Akkor
viszont ezt kell mondani! Nix jólét, nix
ugri-bugri! De ezt így nyíltan majd a választáskor is el kell
mondani.
Lehetne
készíteni egy
viszonylag egyszerű statisztikát. A rendszerváltás óta mekkora külföldi
tőke érkezett az országba és ez mekkora gazdasági növekedést tett hozzá
a magyar GDP-hez. Ez lenne egy viszonyszám. A másik szám pedig az, amit
a fejlesztésre kaptunk az Uniótól és ennek felhasználása mennyit tett
hozzá a magyar GDP-hez. Szóval, egyszer van a szám, hogy a
beérkező külföldi tőkéből mekkora gazdasági növekedés jött létre és van
a másik szám, hogy az Uniótól kapott támogatás felhasználával mekkora
gazdasági növekedés jött létre. Döbbenetes
eltérés lenne tapasztalható, aminek láttán jogosan üvöltene fel bárki a
magyarok közül - aki nem haszonélvezője a dolognak -, hogy akkor hova
lett az uniós pénz? Hol a pénz? Most annál
többet kapunk
rövid idő alatt, mint amennyi évtizedek alatt működő tőkeként bejött az
országba és amiből fejlődés és gazdasági növekedés lett. Azt meg
érezzük, hogy ebből a rengeteg uniós pénzből mekkora gazdasági
növekedés lett illetve nem lett.
Független
kutatás kimutatta,
hogy Magyarország nagyon mélyre csúszott az európai ranglistán az
átlagosan elkölthető jövedelem, a vásárlóerő vonatkozásában. Már
nem csak a balti és a visegrádi országok, de a balkániak is megelőznek
bennünket, így például Horvátország és Törökország, a jóval
szegényebbnek tartott Montenegró következik utánunk. Nem
titkolható, a szegénysorra kerültünk, ott is az utolsó előtti ház a
miénk. A legszegényebbek között vagyunk. Már nem csodálkozunk azon, sőt
természetesnek tartjuk, hogy a magyar fiatalok külföldre mennek, mert
úgy gondolják, hogy jó élet már csak a londoni és berlini magyar
negyedekben lehet. A rezsicsökkentés kedélyt javító
intézkedésnek mondható, de ezzel nem kerülünk el a szegénysorról, és
ahhoz még a 2-3 %-os gazdasági növekedés is kevés. Ebből
a helyzetből csak a rövid idő alatt jelentős gazdasági növekedést
produkáló ugrásszerű gazdasági növekedés programjával lehet kikerülni.
Talán nem túlzás azt állítani, hogy ebből a helyzetből szinte csak
egyetlen kiút létezik: a nagyléptékű fejlődés. A
nagyléptékű
fejlődéshez viszont új tudás kell, új jövőkép, új modell és az ennek
megvalósulását biztosító szervezettség, új kormányzási technikával, új
kormányzati struktúrával.
A magyar
emberek számára a
saját sorsuk alakulása a fontos és nem az államadósság fizetése vagy a
költségvetési hiány korlátok között tartása. Úgy
gondolják ez legyen a kormány dolga. Nekik
fontosabb, hogy van-e állásuk, tudják-e fizetni a csekkeket, futja-e a
rezsire, élelmiszerre, ruhára és főként a gyerekek ellátására.
Ha itthon nem nyílik erre mód, akkor elhagyják az országot, mint tették
ezt a hazautalt pénz mértékéből következtethetően már több mint 1
millióan. Ha rövid
idő alatt nem
változik a helyzet, nem válik láthatóvá egy gyors javulást hozó
perspektíva, akkor kiüresedik az ország, a munkaképes magyarok jelentős
része külföldön keresi boldogulását, de ami ennél is nagyobb baj, nem
is tervezi hazatérését.
A
rendszerváltáskor még sokan
hittek benne, hogy Magyarország rövidesen az ígéret földje lesz és
szinte mindenki talál esélyt, lehetőséget a boldogulásra.
De sokan bíztak abban is, hogy 10-15 év alatt utolérjük Ausztriát és mi
is hasonló életszínvonalon élhetünk majd mint az osztrákok. Nem így
lett! Eltelt 25 év
és nem élünk
jobban mint a rendszerváltáskor. Emelkedtek a jövedelmek, de magasabbak
lettek az árak is. Nekünk nem javult a helyzetünk, a csehek viszont
kétszer jobban élnek mint 25 évvel ezelőtt! A kérdés, hogy
mit rontottunk el, mit kellett volna tennünk? De
az igazi kérdés az, hogy mit kellene tenni most ahhoz, hogy behozzuk
lemaradásunkat és elérjünk oda, ahol már rég lennünk kellene?
Létrehozható-e olyan ugrásszerű gazdasági növekedés, ami révén az
ország viszonylag rövid idő alatt elérhet oda, ahova egyébként csak
lassú araszolással, kínlódva jutna el? És ez most már nem csupán elvi
kérdés, mert az
embereknek
végképp elegük lett a nyomorgásból, létbizonytalanságból, egy jóval
biztonságosabb, kiszámíthatóbb életet, egy jobb életet
szeretnének.
Van amikor egyszerűbb idézni, mert abban benne van amit
gondolok.
"
A rendszer, amiben élünk meghatározza a lehetőségeinket. Határt szab
álmainknak, vágyainknak vagy éppen fordítva, új ajtókat nyit a
boldogulásra, az érvényesülésre, az önmegvalósításra. Mi a cél? Jólét
vagy szűkölködés? Nem az a kérdés, hogy mit választanak a magyar
emberek, mert az nyilvánvaló, hanem az, hogy a magyar emberek
választása egyezik-e a hatalmon lévő politikai elit víziójával?
Csakhogy a politika
nem döntheti
el helyettünk! A cél nyilvánvalóan a jólét, olyan gazdasági
teljesítmény meghteremtése, ami biztosítja a költségvetés számára a
jóléti kiadások fedezetét, azt, hogy jusson elég pénz a jóléti
rendszerben elvárható szintű gyógyításra, oktatásra, kultúrára,
fejlesztésre, a bérek és nyugdíkaj megduplázására. Jólét
viszont csak nagy értékteremtő képességgel bíró, kiválóan teljesítő
gazdasággal biztosítható. Ilyen gazdasági teljesítmény eléréséhez
nagyléptékű gazdaságfejlesztésre van szükség. Ehhez pedig terv kell,
olyan forgatókönyv, ami alapján megvalósítható a nagyléptékű
gazdaságfejlesztés. Ma Magyarországon egyetlen fogatókönyv ismert a
nagyléptékű gazdaságfejlesztésre: a B-modell. "