/ A közvetlen kommentelés  fejlesztés alatt,  addig emailben küldhetők kommentek. /

A kommentelés témája:  MUNKANÉLKÜLISÉG

Valójában 28 %-os a munkanélküliség? 

Nick: kamuszutra

Propaganda füzetek hirdetik, hogy 6,5 %-ra csökkent a munkanélküliség Magyarországon. De ezt halljuk, olvassuk a kormány által fizetett hirdetésekből is, ami mellesleg a mi pénzünkből megy. De a miniszterelnök is ezzel büszkélkedik beszédeiben. A valós helyzet messze nem ilyen derűs. A Magyar reformok működnek című propaganda füzet szerint " A Munkahelyvédelmi Akcióterv eredményeként ma már közel 4,3 millió fő dolgozik. " Ezek szerint a Londonban dolgozó érsebésznek, az Amszterdam utcáin önmagát áruló nyírségi prostituáltnak a magyar kormány Munkahelyvédelmi Akcióterve eredményeként van munkája? Ugyanis őket is beszámítják a magyarországi foglalkoztatottak közé! A kormányzati propaganda úgy állítja be, hogy aki külföldön dolgozik, az is magyarországi foglalkoztatott, Magyarországon fizet adót és beleszámít a magyarországi foglalkoztatotti létszámba. Ez így  a magyar történelem egyik legnagyobb csúsztatása. Magyarországon nagyjából 3,2 millió fő foglalkoztatott van, ebből - beleszámítva a közmunkásokat is - 1 millióan a költségvetésből kapják a fizetésüket, tehát jóval többet vesznek ki a költségvetésből, mint amennyit adó és járulék formájában befizetnek. Ez a valós helyzet. Nagyjából 2,2 millió fő versenyszférában foglalkoztatott dolgozik Magyarországon. Ha nem a kozmetikázott, hanem a valós adatokat nézzük, nem túlzás, hogy 28 %-os a munkanélküliség Magyarországon.

Nick: triplaász

Az Európai Unióban Magyarország az egyedüli tagállam, ahol nem az európai értékrend alapján álló jóléti rendszer építése a cél, hanem egy merőben új vízió, az illiberális munkalapú rendszer megvalósítása.  Azt, hogy mi is a munkaalapú állam, a munkaalapú társadalom nem lehet definiálni, de ha látják felismerik és egyik fontos jellemzője, hogy nem fizet segélyt, ha az állampolgárok nem nyújtanak érte valamit. Az erre született megoldást közmunkának nevezik. A munkaalapú rendszer megvalósítását a kormány magyar reformnak mondja, mások pedig kísérletnek. Magyarország a laboratórium és a magyar nép a kísérlet alanya. Az illiberális munkaalapú rendszer olyan vízió, aminek a részletei még nem lettek kibontva. Ami a munkaalapú rendszer fejlődéshez való viszonyát illeti, ellentmondásos a helyzet. Amikor a jövőkutatók a negyedik ipari forradalom kezdetén már sokadszor mondják, hogy a munkahelyek több mint fele az automatizálás, a robotizáció miatt meg fog szűnni, Magyarország akkor akar munkaalapú gazdaságot építeni és összeszerelő üzemeken alapuló ipart fejleszteni. Ilyen jellegű és léptékű kísérlet - mint a munkaalapú rendszer bevezetése - Magyarországon akkor lehetne sikeres, ha találkozna a magyar társadalom igényeivel, elvárásaival és a magyar társadalmat alkotó magyar emberek egyéni szándékaival, elképzeléseivel.  A magyar társadalom elégedetlen volt a 2010 előtt létező állapotokkal, de a kétharmaddal sem adott felhatalmazást a gazdasági és társadalmi rendszer ilyen mértékű átszabására.

Nick: zulu

A miniszterelnök évértékelő beszédében, de más beszédében is mérföldkőnek nevezte, hogy ma már 4,2 millió, sőt közel 4,3 millió munkavállaló fizet adót Magyarországon. Ebből világosan következik, hogy 4,2 millió munkavállaló dolgozik Magyarországon és aki adót fizet az járulékot is, tehát 4,2 millióan fizetnek ezek szerint tb-hozzájárulást és persze nyugdíjjárulékot is a nyugdíjkasszába. Van aki szerint több mint 1 millió magyar, van aki szerint csak 600 ezer dolgozik külföldön. Pontos adat nincs erről, mint arról se, hogy Magyarországon hány munkavállaló dolgozik. Pedig jó lenne tisztán látni. Ha ez lenne a helyzet tényleg örülhetnénk neki, de ennél sokkal rosszabbul állunk. A tények mondanak ellent a miniszterelnöknek. Aki külföldön dolgozik, legyen 1 millió vagy csak 600 ezer fő, nem fizet adót Magyarországon, nem fizet járulékot Magyarországon és mivel nem itt él nem itt fogyaszt, itt a fogyasztási adójával se gyarapítja  magyar költségvetést. Ha 1 millió fő dolgozik külföldön, akkor ez azt jelenti, hogy 25 %-al kevesebben fizetnek adót Magyarországon, mint amennyit a miniszterelnök mondott.

Nick: itaka

A munkaalapú gazdaságot favorizálók szerint majd Magyarország lesz a térség termelési központja, mert a mi jövőnk a munkában, a termelésben van. Nekünk nem kell az ügyeskedés, nem kell a pénzügyi és kereskedelmi szolgáltatások sokfélesége, nem kell a tőzsdei manőverezés, a globális pénzügyi világban különböző pénzügyi és tőzsdei manőverekkel megszerezhető pénz.
A helyzet viszont az, hogy vannak víziók és vannak tények. Az például tény, hogy a mi jelenlegi víziónktól függetlenül a világ úgy működik ahogyan működik, aminek figyelmen kívül hagyása óriási veszteséget okozhat az országnak. A termelés és munkaalapú gazdaság mítosza nem írja felül a globális gazdaság azon egyszerű szabályait, amelyek révén bevétel érhető el. Márpedig az országnak jóval több bevételre lenne szüksége, hogy emelhesse a nyugdíjakat vagy az orvosok és ápolók bérét. Eddig több mint 8 ezer orvos és közel 3 ezer ápoló ment külföldre dolgozni a sokkal magasabb fizetések miatt. Ők csak kis részét képezik azoknak, akik a magasabb fizetés, a jobb életkörülmények, a jólét elérése miatt mentek külföldre dolgozni, oda ahol állítólag a jóléti állam és társadalmi rendszer már kimerítette tartalékait és sikertelenségre van ítélve.
A munkaalapú gazdaság - nevezhetjük napszámos kapitalizmusnak is - az összeszerelő üzemekkel más gazdaságok kiszolgálója lesz és mint szerver gazdaság olyan szorosan kapcsolódik az országba termelést behozó cégekhez, hogy az ottani változásokat szinte direktben érezzük, fejlődésünk is az ottani fejlődés függvénye lesz, persze jóval alacsonyabb szinten. Amikor a nyakunkba vesszük a munkaalapú gazdaságot, azzal felvállalunk egy közel hasonló függőséget és befolyásolást mint amit az IMF jelentett.

Nick: nullpont

A  2010-es kormányváltást követően az volt a cél, hogy 5 millió ember dolgozzon Magyarországon és akkor rendben leszünk. Ez már akkor is teljesíthetetlen cél volt, hiszen csak 4,5 millió munkavállaló van nyilvántartva, ebből nehéz lenne kipréselni 5 millió adófizetőt. A jelenlegi helyzet pedig az, hogy a statisztika szerint 4 millió 201 ezer fő a foglalkoztatotti létszám, és csupán 384 700 fő az álláskereső, amiből egyszerű összeadással látható, hogy az 5 millió foglalkoztatott valószínűen örökre beteljesületlen kívánság marad. Feltételezve, hogy a 384 700 fő álláskereső mindegyike talál munkát, akkor a jelenlegi 4 millió 201 ezer fő a foglalkoztatotti létszám 4 millió 585 ezer főre emelkedik és ez még mindig félmillióval kevesebb 5 milliónál. Márpedig a statisztika szerint nincs több emberünk aki dolgozni tud vagy dolgozni akar. Mellesleg a magyar embereket nem igazán villanyozzák fel a statisztikai adatok, az, hogy 4,2 millió vagy 4,5 millió magyar foglalkoztatott van, sokkal inkább érdekli őket, hogy ki fizet járulékot és adót a magyar költségvetésbe és kiket tart el a magyar költségvetés. És az is fontos, hogy ki fizet úgy járulékot és adót a költségvetésbe, hogy ebből a költségvetésből kapja a bérét és abból a bérből fizeti vissza a költségvetésbe a közterheket.

Nick: ripitya

A külföldön dolgozó magyarok száma az elmúlt év és időszak egyik leginkább vitatott kérdése volt. Miért? Mert a számnak tudományos kapcsolódása is van, emiatt nem mehet a hivatalos létszám 500 ezer fő fölé. A hivatalos adatként kezelt 300 ezer fő még bőven alatta van az egyes szakértők által emlegetett kritikus értéknek, ami szerintük 500 ezer fő. A szakértők szerint ha egy tízmilliós országban az 500 ezer főt meghaladja az aktív munkaerő kivándorlása, akkor a folyamat önmagát gerjesztő láncreakcióvá válik. Az itt maradókra még több teher hárul az állam fenntartása, a nyugdíjak fedezetének előteremtése miatt, ezért rosszabbodik a helyzet, emiatt pedig még többen mennek el. Valószínűen ennek is szerepe van abban, hogy a statisztika szerint 500 ezer fő alatt van a külföldön dolgozók száma.

Nick: aléjakta

A magyar társadalom olyan rendszert, olyan államszerveződést akar, ahol a magyar ember kedvezményezett és nem kiszolgáltatott lesz és ahol minden érte történik. Azt senki nem vitatja, hogy a munkának mint a létezéshez és fejlődéshez szükséges tevékenységnek fontos szerepe van bármelyik társadalomban, így a jóléti társadalomban is, de ez ősidők óta így természetes, azért nem is említik külön, főként nem mint államszerveződést vagy társadalomszerveződést vezérlő célt. A felmérések során megkérdezett magyar emberek kétharmada szerint rossz irányba mennek a dolgok, ebből következően a megkérdezettek kétharmada irányváltást szeretne. Ennek ellenére az is tény, hogy 2014-ben a magyarok többsége ismét a munkaalapú rendszer építését célul kitűző politikai erőre szavazott, ami realista véleményforrások szerint nem kifejezetten az egyetértést jelezte, inkább megalkuvással a biztonság választása volt. Ebben súlya volt annak, hogy 2010 és 2014 között számos probléma megoldásra került és ugyan rosszabb életminőséggel és kevésbé biztató perspektívával, de a biztonság valamilyen szintje is megteremtődött. Másrészt nem volt olyan program és politikai erő ami jobb alternatívát kínált volna. A munkaalapú rendszerrel szembeni ellenérzés nem a munkával szembeni ellenérzést jelenti. A magyar embereknek semmi bajuk a munkával, többségük dolgos, igyekvő ember, de a jólétet mint célt nem hajlandók lecserélni a munkára. A munka mint fogalom nem alkalmas arra, hogy a társadalom számára cél legyen. A munka hasznos, értéket teremtő, jövedelemszerző tevékenység, de arra alkalmatlan, hogy az emberek életét meghatározó viszonyok, így például az életszínvonal és életminőség tekintetében cél lehessen. Azok az idők már elmúltak, amikor a politika célja a nyugati jólétet és a kapitalizmust elvető, felsőbbrendű célok megvalósításáért küzdő és dolgozó szocialista vagy kommunista embertípus kinevelése lehetett.

Nick: androméda 

Lehet a külföldön dolgozó magyarok számáról különböző változatokat felállítani, de leginkább a hazautalt pénz mértékéből érdemes kiindulni. 2014-ben 930 milliárd forint volt a hazautalt pénz, amiből az a következtetés vonható le, hogy jóval nagyobb lehet a külföldön dolgozók száma 300 ezer főnél. 300 ezer főre vetítve a 930 milliárd forint utalást azt jelenti, hogy minden egyes külföldön dolgozó magyar 250 ezer forintot utalt havonta. Ez alig kevesebb mint amennyit a legtöbb kint dolgozó magyar keres, csakhogy a fizetésből lakni kell, albérletet, rezsit fizetni, élelemre, ruhára, közlekedésre, utazásra költeni. Másrészt a felmérések azt mutatják, hogy a külföldön dolgozó magyarok több mint fele nem is utal haza, mert feléli vagy félreteszi rosszabb napokra és vannak akik a továbblépés fedezetére gyűjtenek. Sokan családdal együtt vannak kint, ott szó se lehet utalásról, mert a család feléli. Az is szempont, hogy sokan nem utalnak, hanem amikor hazajönnek készpénzben adják oda az itthoniaknak szánt támogatást.
A hitelesnek mondható felméréseket és információkat figyelembe véve azonban kialakul egy valószínűnek mondható képlet, ami alapján a külföldön dolgozó magyarok száma 1-1,2 millióra tehető. Közülük legfeljebb 50 % vagyis 500-600 ezer fő utal haza pénzt, aminek átlagos évi összege 1,5-1,8 millió forintra tehető, havi átlagos összege pedig 120-150 ezer forintra. Ez egy átlag, amiben benne van annak a havi 50-60 ezer forintos utalása aki pultosként vagy takarítóként dolgozik  és benne van a Londonban dolgozó altatóorvos vagy a Berlinben dolgozó informatikus havi több százezer forintot kitevő utalása is.

Nick: semmise

Jogosnak mondható kérdés, hogy mi a fontosabb? Az, hogy hány magyar foglalkoztatott van, vagy az, hogy hány magyar munkavállaló fizet járulékot és adót a magyar költségvetésbe? A magyar költségvetésbe járulékot és adót fizető foglalkoztatottak szemszögéből nézve nem túl lelkesítő adat, hogy a statisztika szerint ugyan 4,2 millió foglakoztatott van, de ebből hozzávetőlegesen 2,2 millió fő lehet aki tevékenységével, és nem a költségvetésből származó béréből fizetett járulék- és adófizetésével gyarapítja a költségvetést. A 4,2 millióból levonható az a 734 ezer fő, aki a költségvetésből kapja a fizetését és ebből fizet a költségvetésbe adót és járulékot. Ez a foglalkoztatotti létszám a költségvetés bevételeit illetően inkább csökkentő, mint növelő tényező. Ezt levonva a 4,2 millióból máris 3,5 millióra apad az a létszám, akik a költségvetés bevételeit növelhetik és nem a kiadási oldalon kell számolni velük. De még ez is tovább csökken, mert az így maradó 3,5 millió foglalkoztatotti létszámból kiesik a külföldön dolgozó magyarok köre, akik sem adót, sem járulékokat nem fizetnek a magyar költségvetésbe. Hogy ők akkor miért szerepelnek Magyarország foglalkoztatotti statisztikájában, arra nehéz jó választ találni. Így már 2,5 millióra csökken a létszám, de ezt tovább csökkenti a 300 ezer közmunkás, akik a költségvetésből kapják fizetésüket, így végül aztán marad a 2,2 millió foglalkoztatot, aki magyarországon dolgozik és nem a költségvetésből kapja a fizetését.

Nick:  osló

Már létezik egy olyan foglalkoztatási modell is, ami úgy biztosít külföldi munkát havi nettó 600 ezer és 1 millió forint közötti bérért magyar munkavállalóknak, hogy az itthoni életet sem kell feladni. A munkavállaló a jövedelme után Magyarországon fizet adót és járulékot, tehát jogosult lesz a magas jövedelme utáni magas magyar nyugdíjra is. A munkára szakképzett - OKJ-s végzettség is megfelel - felnőtt ápolók és általános ápolók jelentkezhetnek, a végzendő munka pedig skandináv országokban idősgondozás, illetve otthon ápolás. A foglalkoztató már a négy hónapos felkészítő tanfolyam alatt 300 ezer forintos ösztöndíjat fizet, viszont  a munkavállalónak 2 évre szóló hűségnyilatkozatot kell aláírni.