/ A közvetlen kommentelés
fejlesztés alatt, addig emailben küldhetők
kommentek. /
Megoldás
az európai migránsválságra
Miért
menekülnek? Szíriában a
belső harcok miatt szinte a teljes északi rész frontzóna lett.
Nincsenek közműszolgáltatások, nem működik az ellátás, sokan éheznek.
Az Iszlám Állam megjelenése és térnyerése, területfoglalása egyben a
frontzóna kiterjesztését is jelentette. Szíriában a kormány hadseregén
túl legalább 15 olyan felkelő csoport van, akiknek célja ugyanaz mint
az Iszlám Államé. A 15 dzsihadista csoportnál több mint 60 ezer
fegyveres harcol, ezek a szervezetek is a határokon átnyúló iszlám
államszervezetet akarnak létrehozni. A
minden határon túllépő erőszak állandósuló félelemérzetet szül, az ott
élők naponta szembesülnek ártatlanok lemészárlásával, a legszörnyűbb
módon történő kivégzésekkel, kegyetlen kínzásokkal, a nőkkel szembeni
erőszakkal. Aki teheti pánikszerűen menekül. Vannak akik szomszédos
államokban lévő menekülttáborokba és vannak akik egyenesen Európa felé
indulnak el.
A
menekültek számára
Németország lett az álomország, ahol tárt karokkal fogadják őket,
főként a szíreket. Elhelyezést, ellátást, gondoskodást kapnak. Az
információtovábbítás mai viszonyai között egyaránt gyorsan célba érnek
a jó és rossz hírek, így aztán nem kell csodálkozni, hogy a
megszépített állapotokról szóló információk felfokozták az indulási
kedvet. Kialakult egyfajta tömegpszichózis. Senki nem akart
és
nem akar lemaradni a jóról, kimaradni a jóból, ha marad és nem indul el
mint mások, akkor vesztesnek érezné magát. Ezért aki tudta
pénzzé tette mindenét és útra kelt. Mintha nem is lettek volna határok,
vég nélküli emberfolyam hömpölygött Európa belsejébe. Európa egyik fele bénultan
szemlélte, hogyan masíroznak százezrek
Németország és Skandinávia felé, a másik fele pedig ujjongott és
ünnepelt mintha régen várt kedves vendégek jöttek volna.
A
pesszimisták közül aki időben eszmélt kerítéssel igyekezett megállítani
az áradatot, ami sikeresnek is bizonyult, mert más utat keresett az
emberfolyam.
Később már kezdett
alább hagyni
az európai öröm, amikor tudatosult, hogy a városokat megtöltő sokaság,
az ezzel járó anyagi teher és a jövőbeni helyzet kezelhetőségének
kérdése bizony újabb és újabb megoldandó problémát jelent.
Világosan
kirajzolódik az
európai menekültválság kezelését, a menekültek jövőbeni státuszát
illetően a két markáns, egymással ütköző álláspont: befogadás vagy
hazatelepítés. E két álláspont körüli viták nem csupán a
menekültek sorsát, de az Európai Unió jövőjét is jelentősen
befolyásolhatják. A hazatelepítéshez olyan védett zónákat kellene
kialakítani, ahol garantálni lehet a visszatelepített menekültek
biztonságát, működnek az alapvető közüzemi szolgáltatások, és az itt
létesített menekülttáborokban biztosítottak a szükséges feltételek, az
elhelyezés, élelmezés, orvosi ellátás.
A
B-modell szerinti EU
mint nagyhatalom képes lenne megvédeni határait, kisöpörné a
terrorizmust Európából. Befogadna üldöztetés elől menekülőket, de
elsősorban az EU határain kívül létesítendő befogadó táborokban és
térségekben biztosítana védelmet, biztonságot, méltó ellátást számukra.
A modell szerint az EU mint nagyhatalom a határain kívül, főként
Görögországban hozna létre hatalmas menekülttáborokat, uniós
védelemmel, felügyelettel és ellátással, itt történne a menekültek
regisztrálása és a menedékkérelmek elbírálása is. A más útvonalakon az
Unió területére érkező menekülteket is ide szállítanák vissza.
Görögországban épülne meg az a hatalmas ellátó bázis is, amely a
szíriai hazatelepítéshez jelentené a háttérbázist, logisztikát,
felvonulási területet. Ez Görögország számára uniós forrásokból olyan
bevételt biztosítana, hogy hosszú időre megoldódna gazdasági növekedése
és nagy létszámú görög munkavállaló foglalkoztatása, egyben sok görög
vállalkozásnak folyamatos piacot, megrendelést biztosítana.
Az európai
menekültválság a
fegyveres konfliktusok, politikai és vallási üldöztetés miatt
hazájukból elvándorló és a jobb élet reményében Európába igyekvő
migránsok megállíthatatlannak tűnő áradata miatt alakult ki. A
menekültek többsége Szíriából, Irakból, Líbiából, Afganisztánból,
Pakisztánból és Eritreából indul útra, a Földközi-tengeren és a
Balkánon kialakult menekültútvonalakon keresztül próbál eljutni
Európába. A menekültek jövőbeni helyzetének rendezését
illetően
egyre határozottabban megjelenik két egymással ütköző álláspont. Vannak
akik a befogadást és vannak akik a hazatelepítést támogatják. A
hazatelepítés elképzelhetetlen a válságövezet helyzetének rendezése
nélkül, olyan biztonsági zónák kialakítása nélkül, ahol a
hazatelepített menekültek részére létesített menekülttáborok védettek
és biztosítják a szükséges létfeltételeket.
A
hazatelepítés mellett
érvelők szerint egy átmeneti időszakra szóló ideiglenes
menekültstátuszt kellene adni azoknak, akiknek szabályszerű
regisztrálása és azonosításuk megtörtént és nem jelentenek kockázatot.
Mindez a jelen helyzetben csupán egy következő lépést jelenthet,
ugyanis a
hatóságok fő gondja egyenlőre az, hogy a menekültek több mint 80 %-áról
nem tudni kik ők, valóban azok-e, akiknek mondják magukat. Több
százezerre tehető azok száma is, akikről nem lehet tudni, hogy milyen
néven, milyen célból, milyen okból jöttek Európába.
A migránsok iránti hullámzó közhangulat alakításában fontos
szerepe
lett a médiának is, attól függően, hogy a történet melyik oldalát
mutatta. Amikor az
életüket,
gyerekeik életét mentő menekültek megpróbáltatásai, a naponta
érzékelhető szörnyű erőszak került előtérbe akkor a szimpátia
erősödött, amikor az Olaszországban, bérelt villákban elszállásolt,
ingyen internetet és takarítónőt követelő afrikai menekültek kukákat
borogató tüntetése került a címlapokra, akkor pedig az elutasítás, sőt
az indulatos ellenérzés erősödött. De a legtoleránsabb
országokban, így például Svédországban, Németországban és Ausztriában
is felerősödtek a kritikai hangok. Miért jó ez nekünk, mi ebből a
hasznunk? Ha pedig ez szolidaritás kérdése, akkor az EU minden tagja
egyenlően vegye ki a részét!
Több
tízezer Szíriában
zsákmányolt útlevél került az Iszlám Állam birtokába, sőt, olyan
szíriai kormányhivatalt is elfoglaltak, ahol biankó útleveleket
lehetett kiállítani. Két párizsi merénylő is ilyen szír
útlevéllel regisztrált Görögországban. Akik ilyen útlevéllel
regisztrálnak, ezt követően belépve a schengeni övezetbe hasonlóan
szabadon, ellenőrizetlenül mozoghatnak szinte egész Európában, mint
azok akik szabályosan lépték át a schengeni határt. Az ujjlenyomat
vétele egy újabb szűrést biztosíthatna, de az lassú és
nehézkesen
halad. A német
hatóságok szerint csupán a migránsok tizedétől tudtak ujjlenyomatot
venni az elmúlt hónapokban.
A befogadás vagy hazatelepítés kérdését megelőzi a jelen
feszítő
problémája, az, hogy adott napon, adott helyen mi legyen a
menekültekkel, hogyan lehet biztosítani elhelyezésüket és ellátásukat. Olyan
toleráns országokban is mint Ausztria vagy Svédország szinte hétről
hétre változik és inkább szigorodik a hozzáállás. Már Ausztriában is
más lett a helyzet, mint amikor autókkal jöttek Magyarországra a Keleti
pályaudvarhoz a menekültekért. Egy új felmérés szerint az
osztrákok 70 %-a csupán ideiglenes tartózkodás lehetőséget biztosítana
a menekülteknek a háború befejezéséig, azzal a kikötéssel, hogy utána
minden menekültnek vissza kell térni a hazájába.