/ A közvetlen kommentelés  fejlesztés alatt,  addig emailben küldhetők kommentek. /

A kommentelés témája:  ADÓKULCSOK

Az adórendszer és az életszínvonal közötti összefüggés 

Nick: stírex

Az adókulcsokkal is van baj, de még inkább azzal, hogy ki fizet adót Magyarországon. A miniszterelnök szerint most már 4,2 millióan fizetnek adót, ami röhej. A miniszterelnök szinte minden beszédében azzal dicsekszik, hogy 2015-ben már 4,2 millióan fizettek adót Magyarországon. A 4,2 millió munkavállalóba beleszámolják a bécsi kávézó pincérét, a borsodi prostituáltat, aki Hamburgban nyomatja az ipart, és azt a 800 ezer vagy inkább 1 millió magyart akik, még rajtuk kivül külföldön dolgoznak és ide egy rohadt forintot se fizetnek adót, de járulékot se. Az ilyen önámítás nagyon veszélyes, mert elaltatja a veszélyérzetet. Azt hisszük, hogy minden rendben van, 4,2 millióan fizetnek adót és a valóság az, hogy talán 3,2 millióan, de ebből is 1 millióan a költségvetésből kapják a fizetést és abból fizetik vissza az adót és járulékot, tehát jóval többet vesznek ki a költségvetésből, mint amennyit betesznek.

Nick: runner

Az adóbevétel felső határát nagyjából elérték az ekáerrel, meg az online pénztárgépekkel. Itt már olyan nagy csodát nem lehet csinálni, csak a gazdasági növekedéssel. Ahhoz viszont oda kellene adni a pénzt ahonnan növekedés lesz és nem csak baráti pénzosztás, amiből ezer év múlva se lesz növekedés, legfeljebb papíron, amikor az uniós pénzek elköltésének statisztikáit buherálják. A szomorú tény, hogy legalább 35 Mercedes gyár ára ment a pocsékba, ekkora gigantikus összeget költöttek el a semmire, mert látható növekedés és adóbevétel nincs belőle. Ekkora uniós gazdaságfejlesztési pénz elköltésével kétszer ekkora GDP-t kellett volna előállítani és a gazdasági termelésből származó adóknak és jövedelemadóknak is kétszer nagyobbaknak, kellene lenni, ha értelmesen költik el az uniós gazdaságfejlesztést.

Nick: pippo

Miért igazságtalan a mostani adórendszer? Nálam jobban megfogalmazza ez az idézet: " A  világ népességének 5 %-a birtokolja a világ vagyonának 60 %-át. Ha a világon a jelenlegi magyar adórendszert alkalmaznák, akkor a gazdag  5 %-nak jelentősen csökkenne az adója, míg a másik 95 %-nak jelentősen nőne. A gazdagok jóval gazdagabbak lennének, a szegények pedig sokkal szegényebbek. Ez is lehetne a rövid magyarázata annak, hogy miért nem alkalmazzák a világon a jelenlegi magyar adószisztémát. Ha a jelenlegi magyar adórendszert szeretnék alkalmazni a fejlett nyugati államokban, akkor ezt olyan mértékű felháborodás és tiltakozás kísérné, hogy szinte azonnal visszakoznának. Ott ugyanis a megélhetéshez szükséges jövedelem adómentes, míg Magyarországon 16 %-os adó sújtja. Nyugaton átlagosan 300 ezer forintnak megfelelő az a jövedelem, ami után az adó nulla százalék vagyis nem adózik. Magyarországon jelenleg  80 -90 ezer forint körüli összeg lenne megélhetéshez szükséges jövedelem, ami után a nyugati, emberközpontú felfogással nulla százalék lenne az adó. " 

Nick: analitic

Ez a fogyasztási adóra koncentráló adózás egy nagy szívás. A fogyasztási adó mint súlyponti adó főként az átlagos és alacsony jövedelműek napi fogyasztásához kapcsolódó fogyasztási adókra számíthat, mert az autógyárak tulajdonosai nem itt fogyasztanak, az egyéb  külföldi jövedelemtulajdonosok sem itt fogyasztanak, de a több mint 1 millió külföldön dolgozó magyar sem itt fogyaszt.  A fogyasztási adót súlyponti adónak tekintő adórendszer fő hibája, hogy hiába nő a GDP 3,5 %-al, hiába nő az ipari termelés 10 %-al, ez szinte semmit nem javít az ország helyzetén, nem javít az emberek helyzetén, mert amiatt, hogy a fellendülés gazdasági teljesítményét előállítók nem itt fogyasztanak, nem nő a fogyasztásból származó adóbevétel. Ők pedig csak 15 % jövedelemadót fizetnek és viszik külföldre az itt termelt hasznot. Külföldön például emiatt 45-54 % a jövedelemadó felső kulcsa. Ahol jólét van ott magas felső adókulcsok vannak a jövedelemadónál.

Nick: nojusztusz

2010 után a  megélhetési jövedelemnek tartott minimálbér megadóztatása súlyos veszteséget okozott a munkavállalók többségének , hiszen a nulla százalékos jövedelemadójuk 16 %-ra nőtt. Ez az adóemelés sárba tiporta, legázolta a fejlett nyugati világban érinthetetlennek, tabunak tekintett alapelvet, hogy a megélhetési jövedelmet nem lehet adóztatni, ennek betartása nem csupán politikai, de erkölcsi norma. Olyan vívmány, olyan alapérték, amin nem lehet átlépni. És ami ezen túlmenően rombolta az igazságosságba vetett hitet az, hogy a szegényektől a megélhetési jövedelem megadóztatása révén elvett pénzt a magas jövedelműeknek adták úgy, hogy eltörölték a felső adókulcsokat, így a szegényektől beszedett adóhoz hasonló nagyságú összeg a jóval kevesebb jómódú és gazdag zsebébe került.

Nick: markero

A jelenlegi magyar adórendszer figyelmen kívül hagy egy nagyon fontos szempontot, amit a jóléti társadalmak adórendszerei a jövedelemadó mértékében érvényesítenek. A jövedelemszerzés valamilyen módon kapcsolódik az adott országban lévő piac használatához, a piaci lehetőség, a kereslet eléréséhez. Kereslet nélkül, piac nélkül nem lehet termelni, nem lehet szolgáltatni, mert nincs kinek. Ez a piacgazdaság alapja. A piac használatát a jóléti társadalmak adórendszerei a jövedelemadóban érvényesítik.
Magyarországon viszont nem. Talán az lehet a fő érv, hogy a munkaalapú gazdaságban a munka az elsődleges és nem a piac.
A fejlett nyugaton más az adózás logikája. Ott számít, hogy ki mekkora részt vesz el a piaci lehetőségekből. Ha valaki vállalkozóként vagy munkavállakóként - úgy, hogy munkáját vagy tudását adja egy vállalkozáshoz - magasabb jövedelemhez jut és ezzel a piac nagyobb szegmensét köti le, akkor a magasabb jövedelemrészért már nagyobb százalékú jövedelemadót fizet.
A magyar adórendszer viszont nem veszi figyellembe a piac használatát. Líneáris marad az adózás, a magas jövedelem után is ugyanolyan százalékban fizet jövedelemadót mint az alacsony jövedelem után, noha a piac jóval nagyobb szegmensét veszi hozzá igénybe. És ez így már inkább ideológia mint gazdasági racionalitás.

Nick: murphy

A kormányzat fő érve a mostani adózást illetően, hogy aki többet keres, annak több is maradjon a zsebében. Ennek az adószisztémának a fő haszonélvezői a nagyon magas jövedelemmel bíró adózók, és főként a külföldi jövedelemtulajdonosok, akik kiviszik az országból a jövedelemüket, itt adóznak alacsony adókulccsal, de nem itt fogyasztanak. Vesztesei pedig a szegények, az alacsony jövedelműek, akik ugyanolyan adókulccsal adóznak mint a gazdagok, mert 2010-ben megszűnt a megélhetési jövedelemnek számító minimálbér adómentessége. Ami a kedvező adózással a magas jövedelműek, a gazdagok, a külföldi jövedelemtulajdonosok zsebében marad, azt ez az adórendszer kiveszi a szegények zsebéből. Számukra így az előző állapot szerinti kevésnél még kevesebb marad a megélhetésre, a létezésre.
A külföldi jövedelemtulajdonosok mellett a jómódú és gazdag kategóriába sorolható magyar jövedelemtulajdonosok többsége is külföldön vásárol, külföldön fogyaszt nagy értékben, így a fogyasztásukhoz kapcsolható fogyasztási adók nem a magyar állam költségvetését gyarapítják. Több mint 1 millió külföldön dolgozó magyar pedig még ennyi adót sem fizet itthon, mint ahogyan járulékot sem. A nagyobb baj, hogy ők nem is fogyasztanak itthon, így a jövedelemadó helyett a súlyponti adónemmé előlépett fogyasztási adóból több mint 1 millió jól kereső magyar nem veszi ki a részét. Valójában a magyar állam költségvetése részére a fogyasztási adókból származó bevételek nagy része az átlagos és alacsony jövedelműek fogyasztásából keletkezik.

Nick: veritas  

A jövedelemadó mértéke láthatóan összefügg az életszínvonallal. Ahol magas az életszínvonal ott magas a jövedelemadó felső kulcsa és a megélhetési jövedelem adómentes. És ezzel nem lehet sokat vitatkozni. Egyetlen országban sincs jólét, ahol alacsony az adókulcs. A magyarok pedig jólétet akarnak.

Felső szja-kulcsok Európában

Svédország     56,6 %
Dánia              55,56 %
Hollandia         52 %
Spanyolország   52 %
Finnország       51,13 %
Belgium            50 %
Ausztria            50 %
Norvégia           47,8 %
Izland                46,22 %
Németország     45 %
Franciaország   45 %
Olaszország      43 %
Görögország     42 %

Málta                 35 %
Törökország      35 %
Lengyelország   32 %
Csehország        22 %
Észtország          21 %

Szlovákia            19 %
Ukrajna               17 %
Románia             16 %
Magyarország     15 %
Szerbia                15 %
Oroszország        13 %
Fehéroroszország  12 %
Bulgária                10 %
Bosznia-Hercegovina   10 %
Macedónia           10 %
Albánia                 10 %
Kazahsztán           10 %